STRAIGHT LABYRINTH

2019.10.25 -11.10  Solo exhibition in Godot Institute of Contemporary Art, Budapest

 

I am researching the borderline areas.

Where do the different interpretational or art categories end and what comes after them.

 

We do not know 99.9% of the world around us, yet we form concrete ideas about it. We try to categorize it into safe frameworks in order to tame the frightening qualities of the unknowns. But the unknown is not necessarily terrifying, it is the realm of limitless possibilities, where nothing is impossible, it only has to be approached right.

 

I have always been concerned the human, what place we occupy in the infinity around us. The contradictions of our inconsequentialness and our potential intellectual greatness at the same time, and paradoxes in general all play a central role in my creations.

 

The first stage of a new cycle in my oeuvre, the “ILLUSIONSPACES”, has already been realized, the Straight Labyrinth exhibition opened at the Godot Institute of Contemporary Art on October 25, 2019.

 

It was in this spirit that the sculptures and images were born, they are interwoven with their associated sound, light, video installations and movement, creating an atmosphere that is already the next work of art, which is the Straight Labyrinth itself, ITS spiritual expansion.

It is a SPACE where boundaries and familiar points of reference are dissolved, as if we were swimming in an unknown familiar medium through which we are travelling through and encountering the Essence face to face.

 

The II. and III. stages of “ILLUSIONSPACES” already exist in my head. I’m asking for support to realize these.

I want to research, further unraveling the illusion inherent in movement and reactions to various vibrations, and building on these to create an even more Illusionistic SPACE with more light, motion and sound.

 


 

EGYENES LABIRINTUS

2019.10.25 – 11.10  Egyéni kiállítás a Godot Kortárs Művészeti Intézetben, Budapest

 

A határterületeket kutatom.

Hol érnek véget a különböző értelmezési vagy művészeti kategóriák, és mi következik ezek után.

 

A minket körülvevő világnak a 99,9% nem ismerjük, mégis konkrét elképzeléseket alkotunk róla. Kategóriákba próbáljuk szorítani, hogy egy biztonságos keretbe érzékeljük ezeket és ne legyen annyira félelmetes az ismeretlenségük. Pedig az ismeretlen nem feltétlenül félelmetes, a határtalan lehetőségek birodalma ez, amiben nincs lehetetlen, csak bele kell nyúlnunk.

 

Mindig is foglalkoztatott az ember, hogy milyen helyet töltünk be a körülöttünk lévő végtelenségben. Homokszem mivoltunk és egyben esetleges szellemi nagyságunk ellentmondásai, a paradoxonok úgy általában mind központi helyet foglal el az alkotásaimban.

 

Egy most megkezdett alkotóciklusnak, az „ILLUZIÓSZOBROKNAK” az első állomása már megvalósult, Egyenes Labirintus címmel nyílt meg a kiállítás Budapesten Godot Institute of Contemporary Art –ban 2019.10.25-én.

 

Ebben a szellemben született meg, így fonódnak össze a szobrok és képek a hozzájuk rendelt hanggal, fénnyel, video installációval és mozgással, egy olyan légkört teremtve, ami már egy következő műalkotás, ami az Egyenes Labirintus maga, az Ő szellemi kiterjedése.

Egy olyan TÉR ez, amiben a határok és a megszokott viszonyítási pontok felbomlanak, mintha úsznánk egy ismeretlen ismerős közegben, amiben átutazók vagyunk és a Lényeggel kerülünk szembe.

 

Az „ILLUZIÓSZOBROK”-nak már a fejemben létezik egy II. és III. állomása. Ehhez keresek támogatást.

Kutatni szeretnék, még jobban kibontva a mozgás és különböző rezgésekre adott reakciókban rejlő illúzió jelleget és ezekből építkezve, alkotva meg egy még Illúziorisztikusabb TERet, több fénnyel, mozgással és hanggal való alkotással.